Névadónk

Nádasdi és fogarasföldi báró
Nádasdy Tamás (1498 – Egervár, 1562)

A dunántúli eredetű Nádasdyak nevüket a Vas megyei Nádasd faluból származtatták, ahol a család a XVII. századig volt birtokos. A magyar királyság elkötelezett hívei voltak, de a XV. század végétől familiárisai egy-egy nagyúri családnak. Emiatt aktívan be tudtak kapcsolódni a megye politikai életébe és többen az alispáni rangig jutottak.
Rendkívül fontosnak tartották a tanulást. Nádasdy Tamás először Grazban majd Bécsben tanult, nagybátyja jóvoltából pedig Itáliában képezte magát egyetemen. Hazatérve nemzedéke egyik legképzettebb személye lett, humanista műveltséggel és életszemlélettel, kifinomult politikai kultúrával. 1523-ban már a királyi kancellárián szolgál II. Lajos udvarában. Mohács után Mária királyné egyik bizalmasa, és Ferdinánd szolgálatába áll. 1529-ben Budánál fogságba esik és „kénytelen átállni” János királyhoz. Itt is élvezi a király bizalmát. Társadalmi felemelkedését házasságának köszönheti, hiszen választottját, Kanizsai Orsolyát János király fiúsítja, így 1533-ban roppant vagyon birtokába jut. Hét vár, több mezőváros és közel 150 jobbágyfalu birtokosává válik. Szerencséje továbbra is megmarad, mert a következő évben Ferdinánd király is elismeri Orsikát. Ezután régi-új királyával óvatos politikát folytat, de Ferdinánd megbocsát neki. Politikai karrierje tovább szárnyalt. Vas megye főispánja (1534), horvát bán (1537), országbíró (1540) országos főkapitány, majd a legnagyobb siker 1554-ben már báróként éri, az ország nádora lesz, amely tisztet haláláig tölti be (1562). Mint nádor, a király távollétében ő a helytartó, a főparancsnok, főbíró, valamint a Magyar Tanács feje. Közvetít a király és a rendek között.
Házasságkötése után lakhelye kezdetben Kanizsa volt, de itt nem érezte jól magát. A várnép, a familiárisok, sőt még felesége is éreztette vele alacsony származását, hogy ő csak „vendég a háznál”.
Új főúri lakhelyéül Sárvárt választotta magának. Megkezdte a Gyöngyös szabályozását, lecsapoltatta a környező mocsarakat, mesterséges tavakat, gyümölcsöst, vadaskertet hozott létre. Gyümölcsöseinek terméke eljutott a királyi udvar asztalára is. A várkastély építéséhez itáliai építőmestereket alkalmazott. Kezük nyomát őrzi a vár reneszánsz faragott kapubejárója, a kőkeretes ajtók és ablakok, továbbá a már zárttá tett boltíves kerengő is. 1540-ben költöznek a sárvári várba. Feleségét lenyűgözi az új vár, és leveleit úgy keltezi ezután „az kegyelmednek vára Sárvár”.
Nádasdy Tamás családjában hagyomány volt a tanulás, hiszen több „deák” jelzővel ellátott őse is volt. Testvérei közül nemcsak a fiúk, hanem leánytestvérei is tudtak írni-olvasni.
Nem véletlen, hogy lakóhelyén iskolát alapított, ahol tanított Dévai Bíró Mátyás és Sylvester János is. Főúri nyomdát alapított harmadikként Buda és Szeben után. A nyomda nem sok örömet szerzett neki, hiszen udvarában élő tudósai sokat vitatkoztak egymás között, ez elvonva figyelmét az országos politikától. Mégis nagy siker volt, hogy itt készült el Sylvester Grammatika Hungarolatinája (1539), ami az értelmiség szűk körének szólt, továbbá 1541-ben került kiadásra az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű nyomtatvány az Új Testamentum. A Biblia terjedését ebben a korban még az akadályozta, hogy a jobbágyság írástudatlan volt. Később a nyomda lassú hanyatlásnak indult.
Sárvári várában gyakran megfordult Tinódi Lantos Sebestyén, akit udvarába fogadott. A vándor énekes, lantos, krónikás a korszak tudósítója volt. Híreket, eseményeket gyűjtött, vitt tovább és adott át hallgatóinak. Tinódi urát teljes mértékben támogatta, méltatta patrónusát és politikai nézeteit haláláig (1556).
Nádasdy világszemléletében a vallási türelmet hirdető humanista Erazmus hatása alatt állt, így védelmet és időlegesen otthont adott a protestantizmus magyar előkészítőinek. Szegedi Máté, fia első nevelője, ki a későbbi dunántúli evangélikus egyházi kerület első püspöke. Sokat időzött Sárváron Bornemissza Péter a 16. század legnagyobb prózaírója. Menedéket találtak nála a kor katolikus hiten maradt kiválóságai is, többek között Verancsics Antal humanista történetíró, és a tanult tudós orvos Szegedi Kőrös Gáspár is.
Összefoglalva, Nádasdy Tamás politikai pályára termett, kiváló tárgyaló volt, képes volt kompromisszumot kötni. Személyi varázsa által el tudta fogadtatni nézeteit vitapartnereivel. Jó volt a humora, kulturált művelt főúr volt. Mecénása volt a kor jeles tudósainak, művészeinek.
Társadalmi felemelkedése jó mintául szolgál akár a mai kor fiataljainak is, hiszen a tanulás, a megszerzett tudás, ha jó kezekbe kerül, azt meghálálja, és gazdáját a „csillagokig” repítheti. Egerváron hunyt el 1562-ben, végső nyughelye az ausztriai Léka város főterén álló templom altemploma, ahol együtt nyugszik egykori szeretteivel, családjával.